Jacki, Kérdezted Hogy Vagyok

Jól vagyok.
Így vagyok:

Valami örök tovasuhogás
valami csöndbe, puha végtelenbe,
valami tegnap, mely mintha ma lenne,
valami vízalatti ragyogás,
valami messze, panasznéma gyász,
valami jaj, melynek már nincs keserve,
valami vágy s a vágy tilalma benne,
valami könnyű, szellőhalk varázs,
valami, ami nem is valami,
valami még kevesebb, az, ami
valami tűntén kezd csak sejleni,
valami lassú, árnyhűs rejtelem,
valami, ami újúl szüntelen,
valami gyors, lőtt seb a szívemen.”

🙂
A napfény az élet,
s ha hűvös a víz
arcomon érzm,
hogy lágy szellő visz
a fények, az árnyék,
a nappal,s az éj
a tűz, ami elborít,
vagy a jéghideg mély
mi vagyok én,
s milyen helyem hol lelhetem?
Örömöm derűt fakaszt
az akadály is csak azért van
hogy győztest avass!

Irka-Firka

Férfi vagy
Ízlelgetem a szót,
S próbálom összefűzni
A felnőtt arcot
A titokzatos kisfiú
Gyermeki mosolyával
Körülöttünk folyton
Sok az ember,
S én fél szemmel Téged
Figyellek
Időbe telik, mig rájövök,
Miért borzongok
S miközben nem merek
Hozzád érni
A veszett vonzalomtól,
Azon gondolkodom
Fehér- e ez Neked,
Vagy inkább fekete?

 

 

Nekem,
-nekem- fehér.